Mit ültessek? - Varázslatos olaj-rózsa

A rózsa mindig is elismert dísznövény volt, a története közel ötezer éves. A nemesítése majd’ három évszázada elkezdődött. Már a rómaiak is alkalmaztak praktikákat e csodás növény hajtatására.





Például melegvízzel öntözték, hogy gyorsabban bontakozzon ki.



Azok a rózsák, amiket a XVIII. században kezdtek termeszteni, ázsiai eredetűek. A mostani fajták, amelyeknek a száma eléri a 70-80 ezret, az ázsiai és az európai fajták keresztezéséből alakultak ki. Magyarországon komoly hagyománya van a rózsatermesztésnek, különösen a szabadföldi vágott virág termesztésének. A II. világháború előtt Szentendre-Pomáz, Szeged-Szőreg, Hódmezővásárhely, Szentes volt nevezetes rózsatermesztő körzet.




Ki ne ismerné a csodás, bulgár rózsaolajat, esetleg a rózsával, rózsából készített ínyencségeket? De, nem mindegy ám, melyik rózsa! Perzsiában és Bulgáriában a Rosatrigintipetalát termesztették olajáért. ( ismert Kazanlik néven is)



Első írásos emlékei 1689-ből maradtak fenn. A damaszkuszi rózsák közé sorolják, melyeket Kr. E. 1000 környékén már ismertek Számosz szigetén. Színük a hófehértől a bíborig változik. Egyes fajtái egyszer - un. nyári rózsák – mások kétszer is virágoznak – un. őszi damaszkuszi rózsák.



Feltételezik, hogy a Rosa gallica és a Rosa phoenica kereszteződéséből alakult ki.




Akinek van számára elegendő helye, annak érdemes telepítenie a kertjébe, mert külseje és illata is lenyűgöző.


Tulajdonságai: Az olajrózsa csodás, mély rózsaszín szirmú damaszkuszi rózsa, melyet 1700 előtt már termesztettek.
Eléri a két méteres magasságot, és terebélyes bokrot alkot. Ugyan csak egyszer virágzik, de hosszasan, és gazdagon. Hajtásai lehajlanak.

Lovas Éva rovata (lovaseva.virtus.hu)

Mit ültessek? - A CSÁSZÁRFA A KERT URALKODÓJA

Pompázatos, és hatalmas, hamar meghódította Európát, és egy hercegnő nevét viseli. A Paulownia tomentosa polgári neve igencsak találó: császárfa

Anna Pavlovna hercegnőről, I. Pál orosz cár lányáról kapta a nevét. A hercegnő később II. Vilmos holland király felesége lett. A királynő tiszteletére, nevének németesítésével (Paulovna) adta a növénynemzetségnek a Paulownia nevet Philipp Franz von Siebold német orvos, Japán-kutató és természettudós, botanikus.

A növény 1834-ban jutotta el Kínából Franciaországba, némi közvetítéssel, ugyanis, bár a fa Kínában honos, magja először Japánból érkezett Franciaországba. A múlt század elején már nálunk is gyakran ültették.

A 15–20 méter magasra megnövő, fa április végén – május elején csodálatos kékes virágköntösbe burkolózik. Ilyenkor lombja még alig van, annál feltűnőbbek virágai, melyek gyűszű alakúak, 6–7 cm-esk, és a vadgesztenyéhez hasonlóan, felálló, kúp alakú fürtökbe rendezettek. Csak éppen ezek a fürtök a gesztenyéének 2-3 szorosára, olyan negyven centisre nőnek! A színe is csodás: lilásrózsan. További érdekesség: az aranylóan barna, nagyméretű, gömbölyded és molyhosan szőrös virágrügyek már ősszel ékesítik a fát.

A császárfa nagyon gyorsan nő, az első években nem ritkán akár 3–5 métert is. Azt tartják róla, hogy őshazájában, ha egy családban lány gyerek született, ilyen fát ültettek, hogy majd abból készítsék a lfelnövekedett lány bűtorait.

A növény kedveli a mély, tápanyagban gazdag, laza, jó vízháztartású talajt. A kisebb, rövid ideig tartó szárazságot még elviseli, ám feltétlenül fényt igényel. Igazán jól a szabad területeken fejlődik, teljes pompájában pedig elsősorban magányos faként (szoliter) érvényesül. Levelei is igen dekoratívak, hatalmas, tányérnyi méretűek, szív alakúak.Mai tudományos fajnevét e puhán szőrős levelekről, illetve fiatal hajtásairól kapta a fa, a tomentosa latin elnevezés jelentése ugyanis szőrös, szőrözött.

Melegkedvelő, de megél a mi klímánkon is, ám ültetéskor és fiatalabb korában különösen fontos odafigyelni erre az igényére. Téli takarással és a növény hajtásbeérését elősegítő szeptemberi hajtáscsúcs-visszavágással védekezhetünk a súlyosabb fagyási sérülések ellen. Szigorú teleken a virágbuga-kezdemények is fagykárt szenvedhetnek.

Hamarosan kezdhetünk kertészkedni!!!

Addig pedig, melegítsünk be egy kis zenével, és szép virágképekkel... már tervezhetjük is, mit fogunk ültetni! Palántáknak, és a későbbi vetéshez máris érdemes beszerezni a vetőmagokat!!!


www.indavideo.hu/video/Virageso

KATT a fenti LINKRE a zenéhez!!

NE VÁGJ KI MINDEN FÁT!

Talán még vannak, akik emlékeznek az egykori nagy slágerre. "Csak annyit kérek, ne vágj ki minden fát, legalább néha-néha lazíts egy fél órát!" Sosem volt olyan aktuális, mint napjainkban! Szóval: NE!



Napjaink egyre extrémebb, viharosabb, szelesebb időjárása minden bizonnyal a globális felmelegedésnek, ez utóbbi pedig a természet pusztításnak köszönhető.
Paradox mód, sokan mégis úgy próbálnak védekezni, hogy nagy kényelmesen kiiktatják az esetleges veszélyforrásokat: tovább pusztítják a természetet!

Nem a fák gyilkolása, hanem gondozása a megoldás! Ebbe, természetesen az is beletartozik, hogy a korhadt, beteg fákat ki kell vágni. De, azért mert egy fa idős, hatalmas, NEM! Sőt! Az öreg, nagy fák lomkoronája nagyobb méretű, és így több oxigént termel, több károsanyagot köt meg, és, nem utolsó sorban: sokkal nagyobb árnyékot ad!

Sok esetben a fák alapos átvizsgálása is megmutatja egészségi állapotukat, de egy hazánkban még kevéssé ismert röntgen szerű szerkezettel nagyon pontos képet lehet kapni a belső állapotukról. Ennek elterjesztése biztos, hogy nem lenne nagyobb kiadás, mint a sok fa kivágása, újratelepítése, és a nagy lombfelületek hiányából fakadó dolgok, pl árnyék: árnyékoló napellenzők, klíma berendezés, levegőtisztítás: légszűrők, illatosítók, és persze végsősoron gyógyszerek költsége.

*************-
Ja! Lazítani se felejtsünk el néha! Előnyösen hat a pszichére, és legalább van idő alaposan átgondolni, mi a helyes. No meg, rá lehet csodálkozni a termsézetre, aminél nincs fantasztikusabb! :o)


***************************************** ****************************
--------------------------------------------------------------------------------------


HA valakinek az én fenti okfejtésem nem lenne eléggé meggyőző:

" Levegőnk állapotát figyelembe véve, a legfontosabb hatásnak a szén-dioxid feldolgozását kell tekinteni. 1 hektár 70—80 éves erdő fennállása alatt 900 tonna szenet von ki a levegőből. Egyetlen fa életműködése alatt 20 millió köbméter levegőt képes kémiailag megtisztítani a szén-dioxidtól. Egy idős fa évi oxigénproduktuma közel 200 kg, vagyis több mint egy ember évi felhasználása. Egy autó évi oxigén-felhasználása 5000 kg, azaz ezt már 30 fa tudná pótolni.

Budapesten a fák és az autók sajátos helycseréjének vagyunk a tanúi. Miközben évente legalább 2000 fa pusztul el, addig évente ennek tízszeresével, azaz 15—20 000 darabbal nő az autók száma. A fiatal, asszimiláló felülettel alig rendelkező fák elültetése ellenére reménytelenül nő az olló, amelynek felső szárát az oxigént fogyasztó, szén-dioxidot termelő kapacitás, míg az alsó szárát az oxigént termelő, szén-dioxidot feldolgozó növényállomány alkotja.
A közlekedési lobbi által bőségesen terjesztett adatok közül mindig kimarad, hogy 1 kg üzemanyag elégetése — amelyhez 17 kg levegő szükséges — 12—14 köbméter szennyezett levegőt produkál. Noha a Worldwatch Institute, valamint a Hedelbergi Környezet- és Jövőkutató Intézet kimutatta, hogy évente 11—15 millió hektár trópusi őserdőt irtanak ki, amely tény már a Föld ökológiai egyensúlyát veszélyezteti, saját hazai tapasztalataink is megteszik a magukét. Kegyetlen emlékeket hagynak maguk után az erdőpusztítással és a városi zöldfelületek könyörtelen beépítésével.

Fizikai folyamatok

A fizikai hatások sokrétűek, szinte tálcán kínált lehetőségek a kedvezőtlen környezeti ártalmak részleges kivédésére.

Elsőként említendő a növények képessége a légszennyező anyagok kiszűrésére. 1 m 2 levélfelület több mint 1 kg szennyezőanyag kiszűrésére képes a vegetációs időszak alatt, ami különösen hatékony, ha a fák és a cserjék forgalmas útvonalak mentén helyezkednek el. A korom, a por és a hozzá kötődő ólom, valamint gáznemű szennyeződések, mint a szén-hidrogének, nitrogén-oxidok, kén-dioxid és a szén-monoxid visszaverődnek a légzőszervek zónájából. Jelenleg kevés helyen működik ez az élő védőfal, mert az utakat kísérő növényzetet úttartozéknak minősítették, ezzel sorsukat a közlekedési szakemberekre bízták.

A növényzet különösen zárt állományban képes a hatékony szűrésre. 1 hektár erdő évente 70—100 tonna szennyezőanyagot közönbösíthet.
A zöldfelületek szerepe kettős, mert egyfelől rajtuk nem keletkezik légszennyezés, másfelől a beépített felületeken előálló szennyezés ellen védelmet nyújtanak. Ezt a védelmi funkciót nem csupán a fák és cserjék töltik be, hanem a pázsitfűfélék is, mert sűrű térállásuk miatt (30-40 ezer szál/m 2 ) nagyobb asszimiláló felülettel rendelkeznek, mint azt gondolnánk.
Így válik érthetővé a környezetvédők azon követelése, hogy 1 négyzetcentiméter zöldfelület se váljon mohó építkezések áldozatává.

A növényzet jelentős szerepet tölt be a klimatikus viszonyok alakításában is. Nyári melegben a növények transpirációja (párolgása) 5—6 fokkal is lehűtheti a környezetet, kellemessé téve a parkokban való tartózkodást. A lehűtött levegő helyet cserél a házakon, utakon felmelegedett, ezért könnyebb levegővel. Az így előidézett fuvallat kifújja a port és egyéb szennyeződést a város levegőjéből. A klímaszabályozás fontos eleme, hogy a növényzet a napfénysugárzás egy részének visszaverésével, más részének hőenergiaként való felhasználásával, valamint az éjszakai visszaverődő sugárzás fékezésével kiegyenlített hőmérsékleti körülményeket teremt.

A fák közismert árnyékhatása is kiszámítható. Figyelmen kívül hagyva a legmagasabb beesési szöget (június 21-én 66 fok) és a legalacsonyabbat (december 21-én 20 fok) átlagosan tangens 48 fok, azaz 1,11 szorzóval kell számolni. Ily módon az 1 hektár parkterületen 90—110 darab 40—60 éves fával számolva, mintegy 35%-os árnyékfelület várható. Ez a nap- és árnyékkedvelők számára egyaránt kedvező arány.
A fizikai folyamatok közül végül, de nem utolsósorban kiemelendő a növények zajvédő funkciója. Kísérletek bizonyítják, hogy a növényzet a betonfalnál is hatékonyabban véd az egészséget károsító zaj ellen. A zajvédő betonfalak a védett oldalon keveset használnak, az utakon viszont a zajt felerősítik, a közlekedők számára jelentve elviselhetetlen megterhelést. Növényzet esetében más helyzet alakul ki, mert nem csupán a levéllemezek rugó-effektusa érvényesül, hanem a levelek közti légrétegek szigetelő, elnyelő hatása is. Zöldterületen az eddigiekhez még hozzászámítandó a levelek zizegéséből származó, úgynevezett elfedő zaj, ami inkább nyugtató, mint terhelő. "




részlet Radó Dezső dr. a Budapesti Városvédő egyesület alelnökének tanulmányából


Lovas Éva. rovata (leva.virtus.hu)

Wass Albert: Te és az Isten

Gondoltál-e már arra, hogy milyen csodálatos a világ? Mennyire egész és mennyire tökéletes minden, amit nem az ember alkotott? Nézz meg egy virágot! A legegyszerűbbet: nézz meg egy hóvirágot! Honnan tudja meg bent a föld alatt, hogy odakint már elment a hó s az ágak könnyező rügyein cinkék hintáznak a napsütésben? Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról, hogy mennyire haladt a világ a tavasszal. Hideg föld öleli még a gyökeret, de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra. Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól. Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek. A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket. Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág. Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép! Milyen szép és milyen tökéletes. Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt. Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted. Néztél vízcseppet mikroszkóp alatt? Mennyi ezer élet nyüzsög benne. Egy egész világ. Minden vízcsepp egy világ. Minden világ egy vízcsepp. Önmagáért való zárt egész. A Te szemedben céltalan, mert nem vagy művész. Művész csak egy van ezen a világon, egyetlenegy, aki alkot. Napról-napra, percről-percre, mindig újat és mindig ugyanazt. Nézd a fát! Nézd a hegyet! Nézd meg a folyót vagy a tengert! És gondold el, hány milliárd vízcsepp van benne, hány milliárd vízcseppbe zárt világ! És aztán gondolj a csillagokra! Azokra, amiket ismersz, és azokra, amiket nem ismerhetsz. Tiszta éjszakákon nézz föl az égboltra: olyan éppen, mint a vízcsepp a mikroszkóp alatt. Minden csillag egy élő valami és köztük a Tied, a Föld, talán a legkisebb. Gondold csak el, hány milliárd vízcsepp lehet még ezen az egyen kívül, amit ismersz. És akkor gondolj szánalommal azokra, akik el akarják hitetni Veled, hogy nincs Isten.
Nincs, mert ez, vagy amaz így történt. Mert romokban fekszik a házad. Mert meghaltak sokan, akiket szerettél. Mert kevés a kenyér. Mert sok a nyomorúság. A világban, mondod, nincsen igazság. És a Te világodat érted alatta. A Te külön világodat, ezt az aszfaltos, vízvezetékes, órabéres és gyárkéményes világot. A nyakkendős, nyúlszorkalapos, szénhiánnyal küzdő, műhelyszagú és paragrafusok közé zsúfolt világot. És elfelejted, hogy ezt a világot Te csináltad magadnak. Te és a többi emberek, és így egyedül ti vagytok felelősek mindazért, ami benne történik. Istennek semmi köze a házakhoz és az órabérekhez, az általad feltalált bombákhoz és drótsövényekhez, semmi köze ahhoz, hogy kapsz-e nyugdíjat vagy sem és hogy meg tudsz-e élni abból a fizetésből, amit a többi emberek adnak Neked az önként magadra vállalt munkáért. Isten bele sem néz a számlakönyveidbe, nem törodik a gépeiddel és talán azt sem tudja, hogy létezik az egyik vízcsepp milliomodik porszemén egy úgynevezett társadalmi rendszer, amit mesterségesen fölépítettél magadnak és amivel most nem vagy megelégedve. Ő a csillagrendszerekkel és az ibolyák gyökerével törődik csupán. Isten művész, aki megalkotta a világok milliárdjait és pillanatról pillanatra újakat alkot. Amit Ő alkotott, azért vállalja a felelosséget. Ott minden az Ő elgondolása szerint történik, tiszta és művészi törvények alapján. Ott nincsenek meglepetések és váratlan fordulatok. Nincs győzelme a gonosznak, mert nincs gonosz. Ezt a fogalmat az ember alkotta és emelte földöntúli alapzatra, hogy megbocsáthasson magának, ha ostobaságokat cselekszik. A sas nem gonosz, amikor lecsap a galambra. Fiainak viszi, hogy élhessenek. Művészi rendező keze igazította így a szerepeket, hogy ne szaporodhassanak el a galambok s ne egyék el az egerek elől a gabonát. Az ember alkotott magának egy külön világot, a vízcseppen belül. Kiugrott a nagy együttesből, kivonta magát a művészi rendező keze alól, ácsolt magának külön színpadot, pingált magának külön díszleteket s maga osztja ki magának a szerepeket benne. Hát ne jajgasson, ha rosszul sikerül az előadás. Ha a kontár módon ácsolt kulisszák olykor rászakadnak és rozsdás szögekbe veri a fejét. Maga tette oda a szögeket. Ha rosszul mennek tehát a dolgaid, ne csodálkozz. És főleg ne igyekezz Istenre hárítani a ballépések felelősségét. Szabad kezet kértél, s Ő, amennyire lehetett, szabad kezet adott. A lerombolt házakért, a drágaságért, a feketepiacért, a szénhiányért s azért, hogy pénz nélkül maradtál és vakarod a fejed: Ő igazán nem tehet. Talán nem is tud ezekről. Nem kíváncsi, hogy az Ő rendjén kívül, a sok milliárd vízcsepp közül az egyikben egy izgága kis moszatocska a maga önteltségéből mire végezte. Neki a hóvirágokra van gondja, meg a madarakra. A csillagokra és a fákra. Meg arra, hogy szüless és meghalj. És hogy a gyomrod - feltéve, ha mértéktelenségedben el nem rontottad - megeméssze az ételt, amit adsz neki. Nem felelős, ha szíved idő előtt megunja pumpálni a véredet, mert hanyagul és könnyelműen elrontottad felesleges izgalmakkal, amiket a magad bosszantására sikerrel kiagyaltál. Egyáltalában: az Istennek hagyj békét saját világoddal kapcsolatban. Nem várhatod, hogy Ő menjen oda hozzád, ha magad voltál az, aki fölényes emberi elmédre hivatkozva hátat fordítottál Neki. Te kell fölkeressed Őt, ha vissza akarsz Hozzá térni. Könnyen megleled, ha igaz és tiszta benned a szándék. Ha nem sértett hiúságodat és csalódott önzésedet akarod Neki elpanaszolni, hanem egyszerűen csak látni akarod Őt s megnyugodni abban, hogy van. Ott leled mindég, a műhelyében. A vízcseppben, amit számodra alkotott. Csak nyisd ki a szemedet jól. Megtalálod a fűszálban, amikor éppen nő. A virágban, mikor a szirmait bontja. A pillangóban, ahogy szárnyra kél. Ott dolgozik. És ha elég tisztán és elég egyszerűen állasz meg előtte, levetve minden magadra aggatott bohóc-cicomát, amit társadalompolitikának, tudománynak vagy előítéletnek nevezel: akkor talán reád is néz. Talán még reád is mosolyog. Mélységesmély, szelíd művész-szemével végigsimogat és azt mondja: - Bizony látom, rossz bőrben vagy fiam. Ideje volt, hogy visszatérj közénk.

Szeretettel köszöntelek!

Légy üdvözölve a kertbarátok között!